4 szintje a féltékenységnek, amivel tisztában kell lenned

 4 szintje a féltékenységnek, amivel tisztában kell lenned

Thomas Sullivan

A féltékenység, akárcsak más szociális érzelmek, például a bűntudat, a szégyenérzet és a szégyenérzet, összetett érzelem. Az emberek különbözőképpen, különböző mértékben lesznek féltékenyek, és különböző módon reagálnak rá.

A kutatók számos módon definiálták a féltékenységet. Én szeretem a dolgok egyszerűségét. Röviden, a féltékenységet két helyzet váltja ki:

  1. Ha valakinek megvan, amit akarsz
  2. Amikor valaki megpróbálja elvenni, amid van

Nézzük meg ezt a két helyzetet külön-külön, mielőtt belemerülnénk a féltékenység szintjeibe.

Ha valakinek megvan, amit akarsz

Arra vagyunk beprogramozva, hogy a társadalmi státuszunkat az erőforrások megszerzésén keresztül emeljük. Ez azonban nem csak a státuszról szól. Az erőforrások megszerzése kritikus a túléléshez és a szaporodáshoz.

Valójában az erőforrások megszerzése növeli a társadalmi státuszunkat, mert a társadalom szemében értékessé tesz bennünket. Társadalmunk értékes, túlélő és szaporodó tagjává.

Ha tudunk gondoskodni magunkról, akkor tudunk gondoskodni másokról is. Segíthetünk a közösségünknek jótékonykodással és adókkal, ha már kielégítettük személyes szükségleteinket.

Mivel az erőforrások és az általuk biztosított társadalmi státusz olyan sokat számítanak, beépített pszichológiai mechanizmusokkal rendelkezünk a társadalmi összehasonlításra. A társadalmi összehasonlítás nemcsak azt teszi lehetővé, hogy megismerjük a társadalmi csoportunk tagjainak státuszát, hanem kritikus információkat is szolgáltat arról, hogy kivel társuljunk, és kihez forduljunk segítségért.

A társadalmi összehasonlítás arról is információt adott őseinknek, hogy kitől lopjanak. Végül is a segítségkérés és a szövetségkötés nem az egyetlen módja az erőforrások megszerzésének.

Hol a helye a féltékenységnek ebben az egészben?

A féltékenység olyan érzelem, amely arra ösztönöz, hogy etikusan (irigység) vagy etikátlanul szerezzünk erőforrásokat. Ha valakinek megvan az, amit te szeretnél, akkor valószínűleg megkeresed, tanulsz tőle, és segítséget kérsz tőle. Feltéve, ha etikus vagy.

Ha etikátlan vagy, akkor lopni fogsz tőlük.

Ha valakinek megvan az, amire te vágysz, és te nem tudod megszerezni, a féltékenység arra is motiválhat, hogy tönkretedd, amije van. Így mindketten vesztesek maradtok, és egy szinten maradtok.

Amikor valaki megpróbálja elvenni, amid van

Ha egy etikátlan, féltékeny ember szemet vet arra, amid van, természetes, hogy résen vagy. Természetes, hogy bizonytalannak érzed magad.

Ha túl közel kerülnek ahhoz, amid van, és azt hiszed, hogy elvehetik tőled, a féltékenység arra fog ösztönözni, hogy eltaszítsd őket magadtól, és jobban ragaszkodj ahhoz, amid van.

Mivel őseink idejében az erőforrások szűkösek voltak, az evolúció miatt erősen védjük azt, amink van. Ezért az elménk folyamatosan figyeli, hogy észlelje a potenciális fenyegetéseket arra, amink van. Amikor potenciális fenyegetést észlel, féltékenységet vált ki bennünk.

A féltékenység szintjei

Az, hogy egy adott helyzetben mennyire érzel féltékenységet, attól függ, hogy milyen szintű veszélyt tapasztalsz. Természetesen minél nagyobb a veszély, annál erősebb a féltékenységed.

Más érzelmekhez hasonlóan a féltékenység is hajlamos megerősödni és önmagára épülni. A féltékenység puszta szikrája idővel tomboló tűzzé válhat.

Ebben a részben végigvezetlek a féltékenység különböző szintjein. Rávilágítok arra, hogy valószínűleg hogyan fogsz gondolkodni és viselkedni az egyes szinteken.

Könnyen csapdába eshetsz és összezavarodhatsz ebben az érzelemben. Ha tisztában vagy azzal, hogy mennyire vagy féltékeny, akkor megteheted a megfelelő lépéseket.

1. Féltékeny gondolatok (0-25% féltékenység)

Senki sem lehet mentes a féltékeny gondolatoktól a fentebb tárgyalt evolúciós okok miatt. Tehát felesleges haragudni magadra, amiért féltékenységet érzel. Amit viszont meg kell tanulnod, az az, hogyan kezeld ezt az érzést.

A féltékeny gondolatokat a féltékenység legalacsonyabb szintjén vagy intenzitásán is kiválthatja. Ezen a ponton általában nem az okozza a féltékeny gondolatokat, ha azt látjuk, hogy másoknak megvan az, amit szeretnénk. Hanem az, ha egy olyan tipp hogy nekik lehet, hogy megvan, amit te akarsz, ami féltékeny gondolatokat szül.

Például, ha egyedülálló vagy, és egy barátod azt mondja, hogy egy közös barátod elkezdett randizni, a lehetőség hogy esetleg boldog párkapcsolatba kerülhetnek, féltékeny gondolatokat válthat ki belőled.

Vedd figyelembe, hogy a közös barátod még csak randizik, és a kapcsolat még nagyon távoli dolog lehet a fejében. Mégis, ez az apró információ elég ahhoz, hogy féltékeny gondolatokat váltson ki az elmédben.

Tegyük fel, hogy két hónapja jelentkezel állásokra, sikertelenül. A bátyád még le sem diplomázott, és ő is elkezd jelentkezni. Ez elég lehet ahhoz, hogy kiváltsa benned azt a csöppnyi féltékenységet.

Bár a bátyád még nem kapott munkát, az elmédnek elég információja van ahhoz, hogy féltékeny gondolatok kiváltásával riasszon téged. Az elméd olyan, mintha:

"Vigyázz, tesó! A tesód megelőz téged."

2. Féltékeny érzések (25-50% féltékenység)

Tekerjünk egy fokozattal feljebb. Amikor a féltékenységet kiváltó információ jelentősebb, valósabb fenyegetést jelent, mint egy célzás, akkor nem csak féltékeny gondolatokat, hanem féltékeny érzéseket is kapsz a csomaggal együtt.

A féltékenység olyan érzés, mint egy gyomorszájba vágó ütés. Olyan, mint a halál. Az elméd olyan, mintha..:

"A francba! Ez még nincs kész, tesó."

Ha például azt látod, hogy a partnered egy másik személlyel flörtöl, akkor valószínűleg meg fogod tapasztalni a féltékenységi érzések eme csattanóját. A kapcsolatod veszélyben van, és a féltékenység érzései arra motiválnak, hogy újra biztonságossá tedd a kapcsolatodat.

Lásd még: Elkötelezettségi problémák teszt (azonnali eredmények)

Hasonlóképpen, amikor valaki fantasztikus utazásukról oszt meg fotókat az Instagramon, összehasonlítod a szórakoztató életüket a te unalmas életeddel, és hányingered van a gyomrodban az irigységtől. Nekik megvan az, amire te vágysz, és a féltékenységed kezd elviselhetetlenné válni.

3. A féltékenység kommunikálása (50-75%)

Mit kezdesz a benned bugyborékoló féltékenységgel? Az elméd arra ösztökél, hogy cselekedj, de kell-e?

Eljutsz egy pontra, amikor már nem tudod tovább magadban tartani a féltékeny érzéseidet. Tudod, hogy belülről felemésztenek. Ki kell adnod a levegőt ezeknek az érzéseknek, kommunikálnod kell velük.

Ha például a partnere egy harmadik személlyel flörtöl, akkor a legjobb barátnőjéhez rohanhat, és közölheti vele a bánatát. Még jobb, ha szembesíti a partnerét, és elmondja neki, hogy mit érez.

Ha a lusta, de csizmát nyaló munkatársad előléptetést kap helyetted, hazamehetsz a családodhoz, és átkozhatod a létezését, amennyit csak akarod.

A féltékenység kommunikálása talán a legegészségesebb dolog, amit tehetsz vele. A nyílt és őszinte beszélgetés a féltékenységedről javíthatja a romantikus kapcsolatokat.2

4. Féltékeny viselkedés (75-100%)

Eljön az a pont, amikor már túl késő kommunikálni. Azonnal cselekedned kell a féltékenységeddel, különben szétrobbansz. Tehát felrobbansz.

Ezen a ponton a féltékenység tüze gyakran keveredik más tüzelőanyagokkal, mint a düh, az elégtelenség, az ellenségeskedés és a harag.

Ha nem vigyázol, valószínűleg bántó és bántó viselkedésbe kezdesz. A végén még valami etikátlan vagy illegális dolgot teszel.

Ha például a partnered előléptetést kap, miközben te a karriereddel küzdesz, előfordulhat, hogy kiabálsz vele, és kicsinyes okokból veszekedni kezdesz vele. A fejedben úgy érzed, hogy ő bántott téged, pedig nem is.

Nehezen ismeri be, hogy a féltékenység vezérli ellenséges viselkedését.

Ha a szomszédodnak jobb autója van, mint neked, akkor lehet, hogy kilyukasztod, ha hiányzik belőled az érettség.

Néha a cselekvés mellőzése is egy módja annak, hogy "cselekedjünk" a féltékeny érzésekre.

Ha például egy munkatársad, akire féltékeny vagy, rossz döntést hoz, nem teszel semmit, hogy megállítsd, mert azt akarod, hogy szenvedjen.

Vigyázz a féltékeny viselkedésre

Nem mindennap látunk olyan embert, aki tele van féltékenységgel. A legtöbb féltékenységet soha nem kommunikálják, nemhogy cselekednének.

Lásd még: Hogyan reagáljunk a közömbösségre

Általában a féltékenység egy futó gondolatként kezdődik, amelyet az ember könnyen figyelmen kívül hagyhatott volna, ha megértette volna az elme evolúciós pszichológiáját. Ehelyett az emberek ezt a kezdeti magot úgy növesztik, hogy olyan "bizonyítékokat" gyűjtenek, amelyek indokolttá teszik a féltékenységüket.

Ha például azt gyanítja, hogy a házastársa megcsalja önt, valószínűleg egy féltékeny gondolattal kezdődött, amelyet egy puszta célzás váltott ki, hogy ez megtörténhet. Idővel egyre több bizonyítékot gyűjtött össze, hogy "megerősítse", hogy a házastársa valóban megcsalja önt.

Egy nem túl szép napon kirohansz rájuk és bántod őket, miközben a féltékenységi tartályod több mint 75%-kal megtelik.

Természetesen lehetséges, hogy a házastársad valóban megcsalta. Még ebben az esetben is bajba kerülhetsz a féltékeny viselkedés miatt. Például fizikai erőszakba keveredhetsz.

A féltékenység kezelésének legjobb módja, ha visszafogod magad attól, hogy cselekedj. Tartsd 75% alatt, és mindig próbálj meg kommunikálni, mielőtt a dolgok rosszabbra fordulnának.

Ha kevesebb, mint 50%, akkor nem is kell beszélni róla. Hagyd elmúlni. Valószínűleg csak az elme téves riasztásáról van szó.

Hivatkozások

  1. Buunk, B. (1984). A féltékenység a partner viselkedésére vonatkozó attribúciókkal összefüggésben. Social Psychology Quarterly , 107-112.
  2. Bringle, R. G., Renner, P., Terry, R. L., & Davis, S. (1983). A féltékenység szituációs és személyi összetevőinek elemzése. Journal of Research in Personality , 17 (3), 354-368.

Thomas Sullivan

Jeremy Cruz tapasztalt pszichológus és író, aki az emberi elme összetettségének feltárása iránt elkötelezett. Az emberi viselkedés bonyolult megértésének szenvedélyével Jeremy több mint egy évtizede aktívan részt vesz a kutatásban és a gyakorlatban. Ph.D. fokozattal rendelkezik. Pszichológiából egy neves intézményből, ahol kognitív pszichológiára és neuropszichológiára specializálódott.Kiterjedt kutatásai során Jeremy mély betekintést nyert különféle pszichológiai jelenségekbe, beleértve a memóriát, az észlelést és a döntéshozatali folyamatokat. Szakértelme kiterjed a pszichopatológia területére is, elsősorban a mentális betegségek diagnosztizálására és kezelésére.Jeremyt a tudás megosztása iránti szenvedélye késztette arra, hogy megalapítsa Understanding the Human Mind című blogját. A pszichológiai források széles skálájának összegyűjtésével célja, hogy az olvasók számára értékes betekintést nyújtson az emberi viselkedés összetettségébe és árnyalataiba. Az elgondolkodtató cikkektől a gyakorlati tippekig a Jeremy átfogó platformot kínál mindazok számára, akik szeretnék jobban megérteni az emberi elmét.Jeremy a blogja mellett arra is szenteli idejét, hogy pszichológiát oktasson egy neves egyetemen, ápolja a feltörekvő pszichológusok és kutatók elméjét. Lebilincselő tanítási stílusa és hiteles vágya arra, hogy másokat inspiráljon, nagy tekintélyű és keresett professzorsá teszi a területen.Jeremy hozzájárulása a pszichológia világához túlmutat az akadémián. Számos tudományos közleménye jelent meg neves folyóiratokban, eredményeit nemzetközi konferenciákon ismertette, és hozzájárult a tudományág fejlődéséhez. Jeremy Cruz az emberi elme megértésének elősegítése iránti elkötelezettségével továbbra is inspirálja és oktatja az olvasókat, a feltörekvő pszichológusokat és kutatótársakat az elme összetettségének feltárása felé vezető útjukon.