A kutatók évtizedek óta próbálják osztályozni az érzelmeket. Mégis, nagyon kevés az egyetértés abban, hogy milyen osztályozás a pontos. Felejtsük el az érzelmek osztályozását, még az érzelem megfelelő definícióját illetően is nézeteltérés van.

Mielőtt az elsődleges és másodlagos érzelmekről beszélnénk, először is definiáljuk az érzelmeket.

Szeretem a dolgok egyszerűségét, ezért megadom a legegyszerűbb módját annak, hogy megállapítsuk, hogy valami érzelem-e. Ha fel tudunk fedezni egy belső állapotot, megcímkézzük, és ezt a címkét a "Úgy érzem..." szavak után tesszük, akkor az egy érzelem.

Például: "Szomorú vagyok", "Furcsán érzem magam" és "Éhes vagyok". A szomorúság, a furcsaság és az éhség mind érzelmek.

Most pedig térjünk át az érzelmek technikai meghatározására.

Az érzelem olyan belső - fiziológiai és mentális - állapot, amely cselekvésre ösztönöz bennünket. Az érzelmek annak következményei, ahogyan tudatosan vagy tudattalanul értelmezzük belső (testi) és külső környezetünket.

Amikor a belső és külső környezetünkben olyan változások történnek, amelyek hatással vannak a fitneszünkre (túlélés és szaporodási siker), érzelmeket élünk át.

Az érzelem cselekvésre késztet bennünket. "Milyen típusú cselekvésre?" - kérdezheti.

Valójában bármilyen cselekvés, a hétköznapi cselekvésektől kezdve a kommunikáción át a gondolkodásig. Bizonyos típusú érzelmek bizonyos típusú gondolkodási mintákba taszíthatnak bennünket. A gondolkodás is cselekvés, bár mentális jellegű.

Az érzelmek felismerik a fenyegetéseket és a lehetőségeket

Érzelmeinket arra tervezték, hogy felismerjék a belső és külső környezetünkben rejlő veszélyeket és lehetőségeket.

Lásd még: A BPD tünetei nőknél (Teszt)

Amikor fenyegetést tapasztalunk, negatív érzelmeket élünk át, amelyek rosszul érzik magukat. A rossz érzések arra motiválnak minket, hogy elhárítsuk a fenyegetést. Amikor lehetőséget vagy pozitív eredményt tapasztalunk, jó érzéseket érzünk. A jó érzések arra motiválnak minket, hogy folytassuk a lehetőséget vagy folytassuk, amit eddig csináltunk.

Például dühösek leszünk, ha becsapnak minket (külső fenyegetés). A düh arra motivál, hogy szembeszálljunk a csalóval, hogy visszakapjuk a jogainkat, vagy véget vessünk a rossz kapcsolatnak.

Érdeklődünk egy potenciális romantikus partner iránt (külső lehetőség). Ez az érdeklődés motivál minket arra, hogy a kapcsolat lehetőségét keressük.

Amikor a szervezetünk kifogyott a tápanyagokból (belső fenyegetés), éhséget érzünk, ami arra ösztönöz, hogy pótoljuk ezeket a tápanyagokat.

Amikor a múlt kedves emlékeire gondolunk (belső lehetőség), motiváltak vagyunk, hogy újra átéljük azokat, és újra átéljük ugyanazt a belső állapotot (boldogság).

Ezért az érzelem megértéséhez kulcsfontosságú annak megértése, hogy milyen konkrét helyzet vagy esemény vált ki egy érzelmet.

A hangulat viszont nem más, mint egy kevésbé intenzív, elnyújtott érzelmi állapot. Az érzelmekhez hasonlóan a hangulatok is lehetnek pozitívak (jók) vagy negatívak (rosszak).

Mik az elsődleges és másodlagos érzelmek?

Sok társadalomtudós úgy vélte, hogy az embereknek vannak elsődleges és másodlagos érzelmeik. Az elsődleges érzelmek olyan ösztönök, amelyeket más állatokkal osztunk meg, míg a másodlagos érzelmek csak az emberre jellemzőek.

Egy másik hasonló nézet szerint az elsődleges érzelmek az evolúció révén vannak belénk kódolva, míg a másodlagos érzelmeket a szocializáció révén tanuljuk.

Mindkét nézet nem hasznos és nem támasztják alá a bizonyítékok.2

Egyik érzelem sem alapvetőbb a másiknál. Igen, néhány érzelemnek van szociális összetevője (pl. bűntudat és szégyenérzet), de ez nem jelenti azt, hogy nem fejlődtek ki.

Az érzelmek osztályozásának jobb módja az alapján történik, hogy hogyan éljük meg őket.

Ebben a kategorizálásban az elsődleges érzelmek azok, amelyeket a környezetünkben bekövetkező változással való találkozás után élünk át először. Ez az eredmény a mi kezdeti értelmezés a változásról.

Ez a kezdeti értelmezés lehet tudatos vagy tudattalan. Általában tudattalan.

Az elsődleges érzelmek tehát a környezetünkben lévő fenyegetésekre vagy lehetőségekre adott gyors első reakciók. Bármilyen érzelem lehet elsődleges érzelem, a helyzettől függően. Mégis, itt van egy lista a leggyakoribb elsődleges érzelmekről:

Lehet kellemesen (lehetőség) vagy kellemetlenül (fenyegetés) meglepődni. Az újszerű helyzetek pedig azért okoznak meglepetést, mert lehetőséget nyújtanak arra, hogy valami újat tanuljunk.

Például úgy találod, hogy az ételednek büdös szaga van (értelmezés), és undort érzel (elsődleges érzelem). Nem kell sokat gondolkodnod ahhoz, hogy undort érezz.

Az elsődleges érzelmek általában gyorsan reagálnak, és így minimális kognitív értelmezést igényelnek.

Vannak azonban olyan esetek is, amikor hosszú értelmezési időszak után is érezhetünk egy elsődleges érzelmet.

Általában ezek olyan helyzetek, amikor az értelmezések nem egyértelműek elsőre. Időbe telik, amíg az első értelmezéshez eljutunk.

Például, a főnöke hátbatámadó bókot ad önnek. Valami olyasmit, hogy "meglepően jó munkát végzett". Ebben a pillanatban nem gondol sokat róla. De később, amikor elgondolkodik rajta, rájön, hogy ez egy sértés volt, ami arra utal, hogy általában nem szokott jó munkát végezni.

Most a haragot késleltetett elsődleges érzelemként érzed.

A másodlagos érzelmek az elsődleges érzelmeinkre adott érzelmi reakcióink. A másodlagos érzelem az, hogy mit érzünk azzal kapcsolatban, amit érzünk vagy éppen éreztünk.

Az elméd olyan, mint egy értelmezőgép, amely folyamatosan értelmezi a dolgokat, hogy érzelmeket generáljon. Néha értelmezi az elsődleges érzelmeidet, és ezen értelmezés alapján másodlagos érzelmeket generál.

A másodlagos érzelmek általában tovább tartanak, mint az elsődleges érzelmek. Elhomályosítják az elsődleges érzelmeket, és bonyolultabbá teszik érzelmi reakcióinkat.

Ennek eredményeként képtelenek vagyunk megérteni, hogy valójában hogyan és miért érzünk. Ez megakadályozza, hogy elsődleges érzelmeinket egészséges módon kezeljük.

Például csalódott vagy (elsődleges), mert látod, hogy visszaesett a vállalkozásod forgalma. Ez a csalódás elvonja a figyelmedet a munkától, és most dühös vagy (másodlagos) magadra, amiért csalódott vagy és elvonja a figyelmedet.

A másodlagos érzelmek mindig öncélúak, mert természetesen mi vagyunk azok, akik az elsődleges érzelmeket érezzük.

Egy másik példa a másodlagos érzelemre:

Szorongsz (elsődleges), miközben beszédet tartasz. Aztán zavarban érzed magad (másodlagos), mert szorongsz.

Mivel a másodlagos érzelmek általában hosszabb ideig tartanak, valószínű, hogy más emberekre zúdítjuk őket. A klasszikus példa az, amikor valakinek rossz napja van (esemény), majd rosszul érzi magát emiatt (elsődleges). Aztán dühös (másodlagos) a rossz érzés miatt, és végül másokra zúdítja a dühét.

Ezekben a helyzetekben kulcsfontosságú, hogy visszalépj, és kiderítsd, honnan erednek valójában az érzéseid. Ebben segít az elsődleges és másodlagos érzelmek megkülönböztetése.

Lásd még: Fisher-féle temperamentumleltár (teszt)

Honnan származnak a másodlagos érzelmek?

A másodlagos érzelmek az elsődleges érzelmek értelmezéséből származnak. Egyszerű. Most, hogyan elsődleges érzelmeinket értelmezzük, több tényezőn alapul.

Ha az elsődleges érzelem rosszul érzi magát, a másodlagos érzelem valószínűleg szintén rosszul érzi magát. Ha az elsődleges érzelem jól érzi magát, a másodlagos érzelem valószínűleg szintén jól érzi magát.

Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy néha az elsődleges és a másodlagos érzelmek ugyanazok lehetnek. Például történik valami jó, és az ember boldog (elsődleges). Aztán az ember boldognak érzi magát (másodlagos), mert boldognak érzi magát.

A másodlagos érzelmek általában az elsődleges érzelmek valenciáját (pozitív vagy negatív) erősítik meg.

A másodlagos érzelmeket nagyban befolyásolja a tanulás, az oktatás, a hiedelmek és a kultúra. Például sokan feldúltak (másodlagos), amikor negatív érzelmeket (elsődleges) éreznek.

Ha rendszeres olvasó vagy itt, akkor tudod, hogy a negatív érzelmeknek megvan a céljuk, és valójában hasznosak is lehetnek. A nevelés révén megváltoztattad a negatív érzelmek értelmezését.

Többszörös elsődleges érzelmek

Nem mindig egyféleképpen értelmezzük az eseményeket, és nem mindig egyféleképpen érzünk. Néha ugyanaz az esemény többféle értelmezéshez és ezért többféle elsődleges érzelemhez vezethet.

Így lehetséges, hogy az emberek egyszerre két vagy több érzelem között váltakoznak.

A "Hogy érzed magad?" kérdésre nem mindig van egyenes válasz. Az illető válaszolhat valami olyasmit, hogy:

"Jól érzem magam, mert... de rosszul is érzem magam, mert..."

Képzeljük el, mi történne, ha ezek a többszörös elsődleges érzelmek saját másodlagos érzelmeket generálnának. Ezért válhatnak az érzelmek olyan bonyolulttá és nehezen érthetővé.

A modern társadalom a maga gazdag kultúrájával és oktatásával lehetővé teszi számunkra, hogy az elsődleges érzelmeinket rétegről rétegre értelmezzük.

Ennek eredményeképpen az emberek elveszítik a kapcsolatot elsődleges érzelmeikkel, és a végén hiányoznak az önmegértésből. Az önismeret úgy is felfogható, mint egy olyan folyamat, amelynek során rétegről rétegre távolítjuk el a másodlagos érzelmeket, és egyenesen az arcunkba nézünk az elsődleges érzelmeinkkel.

Tercier érzelmek

Ezek a másodlagos érzelmekre adott érzelmi reakciók. A harmadlagos érzelmek, bár ritkábbak, mint a másodlagos érzelmek, ismét azt mutatják, hogy az érzelmi élmények milyen sokrétűek lehetnek.

A harmadlagos érzelemre egy gyakori példa:

Sajnálat (harmadlagos), hogy dühös (másodlagos) voltál a szerettedre - a düh azért keletkezett, mert ingerlékeny voltál (elsődleges) egy rossz napnak köszönhetően.

Hivatkozások

1. Nesse, R. M. (1990): Az érzelmek evolúciós magyarázatai. Az emberi természet , 1 (3), 261-289.
2. Smith, H., & Schneider, A. (2009). Az érzelmek modelljeinek kritikája. Szociológiai módszerek & Kutatás , 37 (4), 560-589.