A gyermekek akkor élnek át traumát, amikor fenyegető helyzetbe kerülnek. Különösen érzékenyek a fenyegetésekkel szemben, mivel tehetetlenek, és még nem alakult ki bennük az a képesség, hogy megbirkózzanak az ijesztő eseményekkel.

Ha a gyermekek otthon vagy a társadalomban nem ideális körülmények között élnek, akkor kedvezőtlen gyermekkori tapasztalatokkal (ACE) szembesülnek.

Nem minden kedvezőtlen gyermekkori élmény vezet azonban szükségszerűen traumához.

A felnőttekhez hasonlóan a gyermekek is képesek ellenálló képességet tanúsítani a kedvezőtlen élményekkel szemben. Sok hirtelen, váratlan, rendkívül fenyegető és tartósan fennálló viszontagság azonban könnyen traumatizálhatja a gyermekeket.

A gyermekek a potenciálisan traumatikus eseményeket különbözőképpen élik meg. Ugyanaz az esemény az egyik gyermek számára traumatikus lehet, a másik számára azonban nem.

Gyermekkori trauma akkor következik be, amikor egy fenyegetés lingers A gyermekkori trauma felnőttkorban jelentős fizikai és mentális egészségügyi problémákhoz vezethet.

Minden traumatikus élmény, amelyet egy gyermek 18 éves koráig átél, a gyermekkori traumák közé sorolható.

A gyermekkori trauma típusai és példái

Nézzük most meg, hogy a gyermekek milyen típusú traumákon és példákon mehetnek keresztül. Ha Ön szülő, ez az átfogó lista segíthet Önnek abban, hogy átvilágítsa gyermeke életét, és felmérje, hogy vannak-e problémák valamelyik területen.

Természetesen ezek közül néhány típus átfedésben van, de a kategorizálás érvényes. A lehető legtöbb példát hoztam. A legjobb dolog azonban, amit egy szülő vagy gondozó tehet, hogy soha nem hagyja figyelmen kívül a gyermek által adott vészjelzéseket.

A normális viselkedéstől való bármilyen eltérés, különösen a rossz hangulat és az ingerlékenység azt jelezheti, hogy a gyermek traumát szenvedett.

1. Visszaélés

A bántalmazás egy külső szereplő (bántalmazó) által szándékosan vagy akaratlanul elkövetett olyan magatartás, amely kárt okoz a gyermeknek. Az okozott kár típusa alapján a bántalmazás lehet:

Fizikai bántalmazás

A fizikai bántalmazás a gyermek fizikai bántalmazása. Ide tartoznak az olyan viselkedések, mint:

• Gyermek megütése
• Sérülés okozása
• Tolás és durva kezelés
• Gyermekek megdobálása
• Fizikai korlátozások alkalmazása (például megkötözés)

Szexuális visszaélés

Szexuális bántalmazásról akkor beszélünk, ha a bántalmazó a gyermeket saját szexuális kielégülésére használja fel. A szexuálisan bántalmazó magatartások közé tartoznak:

• A gyermek nem megfelelő megérintése ("rossz érintés")
• Szexuálisan helytelen dolgok mondása egy gyermeknek
• Molesztálás
• Szexuális közösülés kísérlete
• Szexuális közösülés

Érzelmi bántalmazás

Érzelmi bántalmazásról akkor beszélünk, ha egy gyermeket érzelmileg bántalmaznak. Míg a fizikai és szexuális bántalmazást komolyan veszik, az érzelmi bántalmazást gyakran kevésbé súlyosnak tartják, de ugyanolyan káros lehet.

Az érzelmi bántalmazás példái a következők:

• Egy gyermek becsmérlése és lealacsonyítása
• Megalázó
• Szégyenletes
• Névmagyarázat
• Gaslighting
• Túlzott kritika
• A gyermek összehasonlítása a társaival
• Fenyegető
• Túlszabályozás
• Túlzott védelem

2. Elhanyagolás

Ha a szülők vagy gondozók elhanyagolják a gyermeket, az traumatizálhatja a gyermeket, akinek a szeretetre, támogatásra és gondoskodásra való igénye kielégítetlen marad.

Az elhanyagolás lehet fizikai vagy érzelmi. A fizikai elhanyagolás a gyermek fizikai szükségleteinek figyelmen kívül hagyását jelenti. A fizikai elhanyagolás példái a következők:

• Gyermek elhagyása
• A gyermek alapvető fizikai szükségleteinek (élelem, ruházat és fedél) nem kielégítése.
• Nem nyújtanak egészségügyi ellátást
• Nem gondoskodik a gyermek higiéniájáról

Érzelmi elhanyagolásról akkor beszélünk, ha a gyermek érzelmi szükségleteit figyelmen kívül hagyják. Ilyenek például:

• Nem nyújt érzelmi támogatást
• Nem érdekli a gyermek érzelmi élete.
• A gyermek érzelmeinek elvetése és érvénytelenítése

3. Diszfunkcionális otthoni környezet

Az ideálisnál kevésbé ideális otthoni környezet negatívan hat a gyermek mentális egészségére, és traumához vezethet. A diszfunkcionális otthoni környezethez hozzájáruló dolgok közé tartoznak:

• Szülők, akik állandóan veszekednek
• Családon belüli erőszak
• Az egyik vagy mindkét szülő pszichológiai problémákkal küzd
• Az egyik vagy mindkét szülő kábítószerrel való visszaéléssel küzd
• Parentifikáció (szülői gondoskodás)
• Szülőtől való elválás

4. Diszfunkcionális társadalmi környezet

A gyermeknek biztonságos és működő otthonra, valamint biztonságos és működő társadalomra van szüksége. A társadalomban jelentkező problémák problémákat okozhatnak a gyermekeknél. A diszfunkcionális társadalmi környezetre példák:

• Erőszak a közösségben (bandák által elkövetett erőszak, terrorizmus stb.)
• Iskolai zaklatás
• Cyberbullying
• Szegénység
• Háború
• Diszkrimináció
• Rasszizmus
• Idegengyűlölet

5. Egy szerettünk halála

Egy szerettünk halála a gyerekeket jobban érintheti, mint a felnőtteket, mert a gyerekek számára kihívást jelenthet egy ilyen megmagyarázhatatlan tragédia feldolgozása. Nehezen tudják felfogni a halál fogalmát a kis fejükben.

Ennek következtében a tragédia feldolgozatlanul maradhat az elméjükben, ami traumát okozhat.

6. Természeti katasztrófák

Az olyan természeti katasztrófák, mint az árvizek, földrengések és hurrikánok az egész közösség számára nehéz időszakot jelentenek, és a gyermekeket is érintik.

7. Súlyos betegség

Egy súlyos betegség a gyermek életének számos területét akadályozhatja. Az elszigeteltségből fakadó magány különösen káros lehet a gyermek mentális egészségére.

8. Balesetek

Az olyan balesetek, mint az autóbalesetek és a tűzesetek olyan hirtelen, váratlan traumák, amelyek még a felnőtteket is tehetetlenné teszik, nemhogy a gyermekeket. A balesetek különösen ijesztőek lehetnek a gyermekek számára, mert nem tudják, hogyan segíthetnek magukon.