A gyermekkori trauma típusai és példái

 A gyermekkori trauma típusai és példái

Thomas Sullivan

A gyermekek akkor élnek át traumát, amikor fenyegető helyzetbe kerülnek. Különösen érzékenyek a fenyegetésekkel szemben, mivel tehetetlenek, és még nem alakult ki bennük az a képesség, hogy megbirkózzanak az ijesztő eseményekkel.

Ha a gyermekek otthon vagy a társadalomban nem ideális körülmények között élnek, akkor kedvezőtlen gyermekkori tapasztalatokkal (ACE) szembesülnek.

Lásd még: Mit nyernek a nők a szex visszatartásával egy kapcsolatban

Nem minden kedvezőtlen gyermekkori élmény vezet azonban szükségszerűen traumához.

A felnőttekhez hasonlóan a gyermekek is képesek ellenálló képességet tanúsítani a kedvezőtlen élményekkel szemben. Sok hirtelen, váratlan, rendkívül fenyegető és tartósan fennálló viszontagság azonban könnyen traumatizálhatja a gyermekeket.

A gyermekek a potenciálisan traumatikus eseményeket különbözőképpen élik meg. Ugyanaz az esemény az egyik gyermek számára traumatikus lehet, a másik számára azonban nem.

Gyermekkori trauma akkor következik be, amikor egy fenyegetés lingers A gyermekkori trauma felnőttkorban jelentős fizikai és mentális egészségügyi problémákhoz vezethet.

Minden traumatikus élmény, amelyet egy gyermek 18 éves koráig átél, a gyermekkori traumák közé sorolható.

A gyermekkori trauma típusai és példái

Nézzük most meg, hogy a gyermekek milyen típusú traumákon és példákon mehetnek keresztül. Ha Ön szülő, ez az átfogó lista segíthet Önnek abban, hogy átvilágítsa gyermeke életét, és felmérje, hogy vannak-e problémák valamelyik területen.

Természetesen ezek közül néhány típus átfedésben van, de a kategorizálás érvényes. A lehető legtöbb példát hoztam. A legjobb dolog azonban, amit egy szülő vagy gondozó tehet, hogy soha nem hagyja figyelmen kívül a gyermek által adott vészjelzéseket.

A normális viselkedéstől való bármilyen eltérés, különösen a rossz hangulat és az ingerlékenység azt jelezheti, hogy a gyermek traumát szenvedett.

1. Visszaélés

A bántalmazás egy külső szereplő (bántalmazó) által szándékosan vagy akaratlanul elkövetett olyan magatartás, amely kárt okoz a gyermeknek. Az okozott kár típusa alapján a bántalmazás lehet:

Fizikai bántalmazás

A fizikai bántalmazás a gyermek fizikai bántalmazása. Ide tartoznak az olyan viselkedések, mint:

  • Gyermek megütése
  • Sérülés okozása
  • Tolás és durva kezelés
  • Gyermekek megdobálása
  • Fizikai korlátozások alkalmazása (például megkötözés)

Szexuális visszaélés

Szexuális bántalmazásról akkor beszélünk, ha a bántalmazó a gyermeket saját szexuális kielégülésére használja fel. A szexuálisan bántalmazó magatartások közé tartoznak:

  • A gyermek nem megfelelő megérintése ("rossz érintés")
  • Szexuálisan helytelen dolgok mondása egy gyermeknek
  • Molesztálás
  • Szexuális közösülés kísérlete
  • Szexuális közösülés

Érzelmi bántalmazás

Érzelmi bántalmazásról akkor beszélünk, ha egy gyermeket érzelmileg bántalmaznak. Míg a fizikai és szexuális bántalmazást komolyan veszik, az érzelmi bántalmazást gyakran kevésbé súlyosnak tartják, de ugyanolyan káros lehet.

Az érzelmi bántalmazás példái a következők:

  • Egy gyermek becsmérlése és lealacsonyítása
  • Megalázó
  • Szégyenletes
  • Névmagyarázat
  • Gaslighting
  • Túlzott kritika
  • A gyermek összehasonlítása a társaival
  • Fenyegető
  • Túlszabályozás
  • Túlzott védelem

2. Elhanyagolás

Ha a szülők vagy gondozók elhanyagolják a gyermeket, az traumatizálhatja a gyermeket, akinek a szeretetre, támogatásra és gondoskodásra való igénye kielégítetlen marad.

Lásd még: Mitől lesz valaki makacs

Az elhanyagolás lehet fizikai vagy érzelmi. A fizikai elhanyagolás a gyermek fizikai szükségleteinek figyelmen kívül hagyását jelenti. A fizikai elhanyagolás példái a következők:

  • Gyermek elhagyása
  • A gyermek alapvető fizikai szükségleteinek (élelem, ruházat és fedél) nem kielégítése.
  • Nem nyújtanak egészségügyi ellátást
  • Nem gondoskodik a gyermek higiéniájáról

Érzelmi elhanyagolásról akkor beszélünk, ha a gyermek érzelmi szükségleteit figyelmen kívül hagyják. Ilyenek például:

  • Nem nyújt érzelmi támogatást
  • Nem érdekli a gyermek érzelmi élete.
  • A gyermek érzelmeinek elvetése és érvénytelenítése

3. Diszfunkcionális otthoni környezet

Az ideálisnál kevésbé ideális otthoni környezet negatívan hat a gyermek mentális egészségére, és traumához vezethet. A diszfunkcionális otthoni környezethez hozzájáruló dolgok közé tartoznak:

  • Szülők, akik állandóan veszekednek
  • Családon belüli erőszak
  • Az egyik vagy mindkét szülő pszichológiai problémákkal küzd
  • Az egyik vagy mindkét szülő kábítószerrel való visszaéléssel küzd
  • Parentifikáció (szülői gondoskodás)
  • Szülőtől való elválás

4. Diszfunkcionális társadalmi környezet

A gyermeknek biztonságos és működő otthonra, valamint biztonságos és működő társadalomra van szüksége. A társadalomban jelentkező problémák problémákat okozhatnak a gyermekeknél. A diszfunkcionális társadalmi környezetre példák:

  • Erőszak a közösségben (bandák által elkövetett erőszak, terrorizmus stb.)
  • Iskolai zaklatás
  • Cyberbullying
  • Szegénység
  • Háború
  • Diszkrimináció
  • Rasszizmus
  • Idegengyűlölet

5. Egy szerettünk halála

Egy szerettünk halála a gyerekeket jobban érintheti, mint a felnőtteket, mert a gyerekek számára kihívást jelenthet egy ilyen megmagyarázhatatlan tragédia feldolgozása. Nehezen tudják felfogni a halál fogalmát a kis fejükben.

Ennek következtében a tragédia feldolgozatlanul maradhat az elméjükben, ami traumát okozhat.

6. Természeti katasztrófák

Az olyan természeti katasztrófák, mint az árvizek, földrengések és hurrikánok az egész közösség számára nehéz időszakot jelentenek, és a gyermekeket is érintik.

7. Súlyos betegség

Egy súlyos betegség a gyermek életének számos területét akadályozhatja. Az elszigeteltségből fakadó magány különösen káros lehet a gyermek mentális egészségére.

8. Balesetek

Az olyan balesetek, mint az autóbalesetek és a tűzesetek olyan hirtelen, váratlan traumák, amelyek még a felnőtteket is tehetetlenné teszik, nemhogy a gyermekeket. A balesetek különösen ijesztőek lehetnek a gyermekek számára, mert nem tudják, hogyan segíthetnek magukon.

Thomas Sullivan

Jeremy Cruz tapasztalt pszichológus és író, aki az emberi elme összetettségének feltárása iránt elkötelezett. Az emberi viselkedés bonyolult megértésének szenvedélyével Jeremy több mint egy évtizede aktívan részt vesz a kutatásban és a gyakorlatban. Ph.D. fokozattal rendelkezik. Pszichológiából egy neves intézményből, ahol kognitív pszichológiára és neuropszichológiára specializálódott.Kiterjedt kutatásai során Jeremy mély betekintést nyert különféle pszichológiai jelenségekbe, beleértve a memóriát, az észlelést és a döntéshozatali folyamatokat. Szakértelme kiterjed a pszichopatológia területére is, elsősorban a mentális betegségek diagnosztizálására és kezelésére.Jeremyt a tudás megosztása iránti szenvedélye késztette arra, hogy megalapítsa Understanding the Human Mind című blogját. A pszichológiai források széles skálájának összegyűjtésével célja, hogy az olvasók számára értékes betekintést nyújtson az emberi viselkedés összetettségébe és árnyalataiba. Az elgondolkodtató cikkektől a gyakorlati tippekig a Jeremy átfogó platformot kínál mindazok számára, akik szeretnék jobban megérteni az emberi elmét.Jeremy a blogja mellett arra is szenteli idejét, hogy pszichológiát oktasson egy neves egyetemen, ápolja a feltörekvő pszichológusok és kutatók elméjét. Lebilincselő tanítási stílusa és hiteles vágya arra, hogy másokat inspiráljon, nagy tekintélyű és keresett professzorsá teszi a területen.Jeremy hozzájárulása a pszichológia világához túlmutat az akadémián. Számos tudományos közleménye jelent meg neves folyóiratokban, eredményeit nemzetközi konferenciákon ismertette, és hozzájárult a tudományág fejlődéséhez. Jeremy Cruz az emberi elme megértésének elősegítése iránti elkötelezettségével továbbra is inspirálja és oktatja az olvasókat, a feltörekvő pszichológusokat és kutatótársakat az elme összetettségének feltárása felé vezető útjukon.