Egyszerűen fogalmazva, a kognitív előítélet olyan elfogult gondolkodásmód, amely ellentétes a logikával és a racionalitással. Bármennyire is szeretjük magunkat racionálisnak nevezni, az igazság az, hogy az emberi psziché számos kognitív előítéletet tartalmaz.

Racionálisnak lenni tehát egy folyamatos folyamat, amelynek során tudatában vagyunk ezeknek az előítéleteknek, és nem hagyjuk, hogy azok befolyásolják észleléseinket, döntéseinket és ítéleteinket.

1) Választást támogató torzítás

Apád vacsorát készít, és azt mondja, hogy egy vadonatúj receptet próbált ki. Biztosít téged, hogy még soha nem ettél ehhez foghatót. Amikor beleharapsz az első falatba, rájössz, hogy tényleg semmihez sem hasonlítható, amit eddig ettél, de nem a jó értelemben. Apádon kívül mindenki ugyanezt érzi.

"Ugyan már, ez finom, mi bajod van az ízlelőbimbóiddal?" - üríti ki másodpercek alatt a saját tányérját, ezzel próbálja bizonyítani az igazát.

A választást támogató elfogultság a saját döntéseink, véleményünk és döntéseink védelmezése és támogatása, még akkor is, ha azoknak kézzelfogható hibái vannak. Mint sok más elfogultság, ez is egy egós dolog. Azonosulunk a döntéseinkkel, és az ellenük való ellenkezést úgy érzékeljük, mintha az ellenünk való ellenkezés lenne.

2) Innovációpárti előítélet

Az innováció mindenféleképpen nagyszerű, amíg nem jár az egó bevonásával, ami elég gyakran előfordul. Ez a kognitív torzítás azt mondja ki, hogy az újító hajlamos túlértékelni az innováció hasznosságát és alulértékelni annak korlátait. Miért ne tenné, elvégre ez az ő innováció.

3) Megerősítési torzítás

Hajlamosak vagyunk csak olyan információknak kitenni magunkat, amelyek megerősítik a hitrendszerünket. Ez a kognitív torzítás a legelterjedtebb és legelterjedtebb. Minden olyan információ, amely megingatja az ember hitrendszerét, kognitív disszonanciát vált ki benne, ami pszichológiailag instabillá teszi. Ezért gyakran heves ellenállásba ütközik.

4) Konzervativizmus előítélet

A megerősítési torzításhoz hasonlóan ez is a hiedelmek fenntartásához kapcsolódik, és azt jelenti, hogy a korábbi információkat előnyben részesítjük a friss információkkal szemben, mivel a korábbi információk alátámasztják a hiedelmeinket, az új információk pedig hajlamosak lehetnek megdönteni azokat.

5) Bandwagon-effektus

Valószínűleg akkor tartasz meg egy hitet, ha a többség is így gondolja. Úgy gondolod: "Ha ennyi ember hisz benne, hogyhogy nem igaz?".

De ahogy Bertrand Russell filozófus mondta: "Még ha egymillió ember mond egy ostobaságot, az akkor is ostobaság." Mark Twain még mulatságosabban fogalmazott: "Amikor a tömegek oldalán találod magad, ideje megállni és elgondolkodni".

6) Strucc hatás

A negatív információk figyelmen kívül hagyása azáltal, hogy homokba dugjuk a fejünket, mint egy strucc. Ez egy fájdalomelkerülő mechanizmus. Az úgynevezett "pozitív gondolkodók" általában hajlamosak erre az előítéletre. Ha valami rossz, akkor az rossz. Attól, hogy elrejtőzünk előle, még nem lesz jó, és nem is jelenti azt, hogy már nincs is ott.

7) Horgonyzási torzítás

Tegyük fel, hogy egy autóüzletről tárgyalsz, és az autó ára mondjuk 1000 valutaegység. A kereskedő elvárja, hogy 1000 egység körül alkudj a kisebbik oldalon. 1000 egység tehát a horgony, ami körül az alkudozásodat meg fogod kötni.

Ha 900 egységet fizetsz, akkor lehet, hogy sikerül az üzlet, mert közel van a horgonyhoz. Ha azonban ragaszkodsz ahhoz, hogy 700 egységért vedd meg az autót, akkor nem valószínű a siker, mert túl messze van a horgonytól.

Ebben az értelemben a horgony olyan, mint egy referenciapont, amely körül a jövőbeni döntéseinket meghozzuk. Bármely tárgyaláson az a személy, aki először állít horgonyt, előnyben van, mert kihasználja a horgonyzó előítéletünket.

8) Szelektív érzékelés

Elvárásaink, hiedelmeink és félelmeink néha eltorzítják az általunk látott valóságot.

Tegyük fel, hogy bizonytalan vagy az önképeddel kapcsolatban, mert bő nadrágot viselsz, amit utálsz. Amikor elmész egy csomó nevető ember mellett az utcán, tévesen úgy érezheted, hogy azért nevetnek rajtad, mert furcsa nadrágot viselsz.

Az igazság az, hogy a nevetésüknek talán semmi köze sincs hozzád.

9) Túlzott magabiztosság

Tudásod és képességeid túlbecsülése. A szakértők hajlamosabbak erre az elfogultságra, mert azt hiszik, hogy "mindent tudnak". A túlzott magabiztosság gyakran annak az eredménye, hogy sok sikeres tapasztalat van mögötted, olyannyira, hogy vak vagy az új lehetőségekre vagy eredményekre.

10) Sztereotípia

Elvárni, hogy egy személy rendelkezzen annak a csoportnak a tulajdonságaival, amelyhez tartozik. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy gyorsan megkülönböztessük a barátot az ellenségtől, amikor idegenekkel találkozunk. Persze a sztereotípiák okkal vannak, de nem árt, ha megismerünk egy személyt, mielőtt pontosan megítélhetjük a tulajdonságait.

11) Eredmény torzítás

Egy döntés megítélése a véletlen pozitív kimenetel alapján, annak ellenére, hogy a döntést valójában milyen véletlenszerűen hozták meg.

Tegyük fel, hogy egy hatalmas kockázatot vállalsz a szerencsejátékban, ahol 50-50% az esélyed a nyerésre és a veszteségre. Ha nyersz, az nagy nyeremény lesz, ha pedig veszítesz, az hatalmas veszteség lesz.

Ha valóban nyerünk, hajlamosak vagyunk utólag elhinni, hogy a döntésünk valóban helyes volt. Valójában azonban csak feldobás volt. Ha elvesztettük volna a pénzünket, átkoznánk a "briliáns" döntésünket.

12) A szerencsejátékos tévedése

Egy másik, bár alattomosabb szerencsejáték-előítélet. Íme, mit mondasz, ha ennek az előítéletnek a hatása alatt állsz:

"Az összes korábbi próbálkozásom során nem nyertem, ami azt jelenti, hogy a következőn biztosan nyerni fogok, mert a valószínűség törvényei így működnek."

Tévedés! Ha egy játékban 1/7 az esélyed a győzelemre, akkor az 1/7 az első próbálkozásnál, és 1/7 a 7. próbálkozásnál, vagy a 100. próbálkozásnál, vagy bármelyik próbálkozásnál. Nem mintha a valószínűség elnéző lenne veled, csak mert 99-szer próbálkoztál.

13) Vakfolt-eltérítés

Az a hajlam, hogy sokkal inkább észreveszed másokban az elfogultságokat, mint magadban. Ha e cikk átfutása közben csak arra tudnál gondolni. mások akiknek ilyen előítéleteik vannak, és nem önnek, akkor lehet, hogy ön is áldozatul esett az ilyen típusú előítéleteknek.

Az a tény, hogy észreveszem benned, hogy elfogult vagy mások elfogultságát észrevenni, arra enged következtetni, hogy talán én is áldozatul estem ennek az elfogultságnak.

14) Hamis ok

Olyan ok-okozati univerzumban élünk, ahol az ok gyakran közvetlenül megelőzi a hatást. Olyan univerzumban élünk, ahol sok minden történik egyszerre.

A valódi okon kívül sok más, egymással összefüggő és nem összefüggő esemény is megelőzi az általunk megfigyelt hatást. Így valószínű, hogy ezek közül az események közül valamelyiket tévesen a megfigyelt hatás okának tekintjük.

Csak azért, mert két esemény egymás után következik be, még nem jelenti azt, hogy az előző esemény okozza a következő eseményt. A hamis ok-okozati előítélet a legtöbb babona alapja.

Tegyük fel, hogy megcsúszol az utcán, és arccal a földbe zuhansz, miután egy fekete macska keresztezi az utadat. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a balszerencsét hozó macska volt a felelős az esésedért (bár lehet, hogy elvonta a figyelmedet).

Könnyen lehet, hogy megcsúszott egy banánhéjon, vagy annyira elmerült a gondolataiban, hogy nem vette észre a földön lévő gödröt.

Hasonlóképpen, amikor egy új szoftvert telepít, és a számítógép összeomlik, csábító azt gondolni, hogy a szoftver okozta az összeomlást. De az összeomlás valódi oka lehet, hogy semmi köze a szoftverhez.

15) Szalmabábu

Az emberek ritkán vesznek részt vitákban vagy vitákban azért, hogy jobban megértsék vagy bővítsék tudásukat. Legtöbbször azért vesznek részt a vitában, hogy nyerjenek, hogy felülmúlják az ellenfelüket.

A vitázók egyik gyakori taktikája, hogy félremagyarázzák az ellenfél érveit, és ezt a félremagyarázást támadják, hogy saját álláspontjukat javítsák. Végül is, ha eltúlozzuk, félremagyarázzuk vagy akár teljesen kitaláljuk valaki érveit, sokkal könnyebb a saját álláspontunkat ésszerűnek beállítani.

Tegyük fel, hogy egy barátoddal a nacionalizmusról beszélgetsz, és kifejezed rosszallásodat a koncepcióval kapcsolatban, mondván, hogy mindannyiunknak világpolgárként kellene gondolnunk magunkra. A barátod feldúltan azt mondja: "Szóval azt mondod, hogy nem kellene törődnünk az országunkkal és annak fejlődésével. Te egy áruló vagy!".

16) Csúszós lejtő

Király alliteráció, nem igaz? Aki a csúszós lejtő előítéletét követi el, az így gondolkodik...

Ha megengedjük, hogy A megtörténjen, akkor Z is meg fog történni, tehát A nem történhet meg.

Nem meglepő, hogy a figyelem elterelődik az aktuális kérdésről, és az emberek alaptalan szélsőséges feltételezések és feltételezések miatt kezdenek aggódni.

A legjobb példa erre azok, akik ellenzik a melegek házasságát: "Mi az, nem engedhetjük meg, hogy meleg párok házasodjanak. A következő dolog, amit tudsz, hogy az emberek a szüleiket, a házukat és a kutyájukat fogják összeházasítani." A legjobb példa erre azok, akik ellenzik a melegek házasságát.

17) Fekete vagy fehér

Csak két szélsőséges és ellentétes lehetőséget látsz, mert ezt mutatják neked, miközben figyelmen kívül hagyod az összes többi, ugyanúgy lehetséges lehetőséget, amelyek a szürke zónában vannak.

Ez a hamis dilemmának is nevezett taktika a demagógok kedvence, mert a logikusság hamis látszatát kelti, és arra készteti az embereket, hogy a két eléjük tárt alternatíva közül a jobbat válasszák, nem tudván, hogy számos más alternatíva is létezhet.

18) A természetre való hivatkozás

A naturalista tévedésnek is nevezett érvelés, amely azt állítja, hogy mivel valami "természetes", ezért érvényes, indokolt, jó vagy ideális. Persze, sok természetes dolog jó, mint például a szeretet, a boldogság, az öröm, a fák, a virágok, az áramló folyók, a hegyek stb.

De a gyűlölet, a féltékenység és a depresszió is természetes. A gyilkosság és a lopás is természetes.

A mérgező növények és a vadállatok, amelyek megtámadják a tudatlan piknikezőket, szintén természetesek. A betegségek és a rákos megbetegedések szintén természetesek. A vulkánok, a földrengések és a hurrikánok szintén természetesek.

19) Különleges védekezés

Új utakat találunk ki a régi meggyőződések fenntartására, különösen akkor, ha ezek a régi meggyőződések tévesnek bizonyulnak. Amikor a meggyőződésünket alátámasztó okok megsemmisülnek, újakat alkotunk.

Végül is sokkal könnyebb megvédeni egy már meglévő hitet, mint bitorolni azt, és mentális instabilitást előidézni önmagunkban.

Raj hajthatatlan volt abban a hitében, hogy a Föld lapos. "Mindegy, milyen messzire futok egy adott irányba, soha nem eshetek le egy peremről vagy ilyesmi" - érvelt Vicky, remélve, hogy meg tudja változtatni barátja véleményét. "Akkor biztos rossz irányba futsz" - válaszolta Raj.

20) Előítélet Előítélet

A tévedés tévhitként is ismert, azt jelenti, hogy egy személy érvelését kizárólag azért utasítjuk el, mert az illető egy vagy több kognitív elfogultságot követ el. Egyes emberek egyszerűen nem tudják, hogyan kell érveiket előadni, és véletlenül belecsúsznak egy elfogultságba. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az érveiknek nincs érdeme.

Néha az is előfordul, hogy valakit elfogultsággal vádolnak, még ha nem is az, hogy ne válaszoljon a kérdésére, vagy eltérjen az adott témától.