Mindannyian arra fejlődtünk, hogy vadászó-gyűjtögetők legyünk.
Tartalomjegyzék
A modern homo sapiens körülbelül 200 000 évvel ezelőtt fejlődött ki, és főként vadászó-gyűjtögető emberként élt. Többnyire nomád életet éltek, és élelem után kutatva vándoroltak egyik helyről a másikra. A testük úgy fejlődött, hogy hatékony vadászó-gyűjtögetőkké váljanak, és ez több ezer éven át így is maradt.
A vadászó-gyűjtögető életmód változása egész evolúciós történelmünket tekintve csak a közelmúltban kezdődött, körülbelül 10 000 évvel ezelőtt, amikor feltalálták a mezőgazdaságot. Ekkor kezdtek az emberek termékeny földek és folyóvölgyek mentén letelepedni.
Néhány száz évvel ezelőtt az emberek életmódjában drámaibb változás következett be, amikor az ipari forradalom elkezdődött.
De ezek a változások, bármennyire is jelentősek voltak, csak egy kis részét képezik egész evolúciós történelmünknek. Evolúciós történelmünk több mint 95%-át vadászó-gyűjtögetőként töltöttük. Testünket és agyunkat úgy tervezték, hogy vadászó-gyűjtögető típusú környezetben működjön.
Kiválasztási nyomás
Amikor a környezetben olyan jelentős változás következik be, amely megváltoztatja egy szervezet táplálékszerzési és szaporodási módját, az organizmus kénytelen fejlődni, hogy jobban alkalmazkodjon az új környezethez. Ezt nevezzük szelekciós nyomásnak.
A mezőgazdaság vagy az ipari forradalom szelekciós nyomása megváltoztatta az élelemszerzés módját, de ez kevéssé befolyásolta a szaporodásunkat, ami a fajok evolúciójában fontosabb tényező, mint a túlélés.
Más szóval, a mezőgazdaság és az ipari forradalom meglehetősen új események evolúciós történelmünkben, amelyek kevéssé befolyásolták szaporodási képességünket. Ezért ezek az események nem voltak jelentős hatással a homo sapiens további evolúciójára.
Még ha valahogyan befolyásolnák is az emberi evolúciót, valamiféle észrevehetetlen szelekciós nyomást gyakorolva, a változások csak több ezer generáció után jelentkeznének a populációban, mivel az evolúció általában lassú folyamat.
Lásd még: Túl sokat mondjuk, hogy "szeretlek" (Pszichológia)Így - néhány primitív társadalmat leszámítva - legtöbbünknek kőkorszaki agya és teste ragadt a modern, ipari környezetben. Fejlett pszichológiai mechanizmusainkat úgy tervezték, hogy a vadászó-gyűjtögető környezetben működjenek.
Ennek következményei az étkezési preferenciáinkban és a fizikai aktivitásban is megmutatkoznak.
Élelmiszer-preferenciák
A vadászó-gyűjtögető környezetben az élelem szűkös és nehezen beszerezhető volt. A vadászat nehéz, kockázatos és kiszámíthatatlan feladat volt. Ahhoz, hogy a növényekről gyümölcsöket és más ehető dolgokat gyűjtsenek, őseinknek állandóan helyről helyre kellett költözniük, mert télen ez a táplálékforrás elérhetetlenné vált.
Így alakult ki a szervezetünkben a szénhidrátok és a zsírok iránti erős vonzalom. A szénhidrátok azonnali energiát biztosítottak, és a nomád népek számára, akik állandóan úton voltak, és gyors energiaforrásra volt szükségük, nagy áldás voltak.
A zsíroknak viszont még ennél is fontosabb funkciójuk volt: lehetővé tették őseink számára, hogy hosszú ideig tárolják a táplálékot a testükben.
A mai környezetben a szénhidrátok és a zsírok veszélyt jelentenek az egészségünkre. Nem mozgunk annyit, mint őseink, és az élelmiszer egész évben elérhető. Ma a túlzott szénhidrátok metabolikus szindrómához és cukorbetegséghez vezethetnek, míg a túlzott zsírok eltömíthetik az artériáinkat és szívrohamot okozhatnak.
Fizikai aktivitás
Bár a várható élettartamunk megnőtt őseinkéhez képest, a legtöbben közel sem vagyunk olyan fizikailag aktívak, mint őseink voltak. Az inaktivitás növeli az izomsorvadás és a különböző szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
A mezőgazdaságot feltaláló őseink bizonyára időnként lazítottak és lustálkodtak, de a vetés és betakarítás fárasztó fizikai munkáját még mindig el kellett végezniük.
Az ipari forradalom beköszöntével a gépek nagymértékben felváltották az emberi munkát, és a mozgásszegény életmód valóban kezdett teret nyerni az emberek mindennapi életében. A múlt század technológiai robbanásával a fizikai aktivitás hiánya mára normává vált. Az elhízás a globális járvány küszöbén áll.
Lásd még: Testbeszéd: csípőre tett kéz jelentéseA rendszeres testmozgás nagyban hozzájárul egészségünk és fittségünk megőrzéséhez. A testünket úgy tervezték, hogy fizikailag aktívak legyünk, és ne üljünk egész nap a székben.