Ahhoz, hogy megértsük, miért fontos az igazságosság, először is meg kell értenünk, hogyan alakult ki az emberekben az a tendencia, hogy kooperatív koalíciókat alakítsanak ki. Ugyanis csak ez a jelenség az, ami olyan kontextusokat eredményez, amelyekben igazságosságra és bosszúra törekszünk.

Akkor miért alakítunk egyáltalán kooperatív koalíciókat?

Miért jönnek össze és dolgoznak együtt az emberek?

Egy kooperatív koalíció létrejöttének alapvető feltétele, hogy legyenek olyan közös célok, amelyeket a koalíció el akar érni. E célok elérésének a koalíció minden egyes tagjának valamilyen módon előnyösnek kell lennie.

Ha egy koalíciós tag úgy érzi, hogy a koalíció céljai nincsenek összhangban a saját céljaival, akkor ki akar szakadni a koalícióból.

Röviden, a nyereség az, ami arra ösztönzi az embereket, hogy koalíciókat hozzanak létre és azokban maradjanak.

Ősi körülmények

Az ősi időkben az együttműködő koalíciók kialakítása segített őseinknek a nagy állatok vadászatában, az élelem megosztásában, a területek meghódításában, a menedéképítésben és a védekezésben. Azok, akik koalíciókat alkottak, evolúciós előnyben voltak azokkal szemben, akik nem alkottak.

Ezért azok, akik rendelkeztek a koalíciókötés pszichológiai mechanizmusával, felülmúlták azokat, akik nem rendelkeztek vele. Az eredmény az lett, hogy a lakosság egyre több tagja volt hajlandó kooperatív koalíciókat kötni.

Manapság a koalíciókötésre vágyók száma messze meghaladja azokét, akikben nincs ilyen vágy. A szövetségkötés az emberi természet alapvető tulajdonságának tekinthető.

A lényeg az, hogy a koalíciókötés pszichológiai mechanizmusa azért került be a pszichénkbe, mert számtalan előnye volt.

De a teljes történet az emberek koalíciójának kialakulásáról nem ilyen egyszerű és rózsás...

Igazságszolgáltatás, büntetés és bosszú

Mi van akkor, ha a koalíció egyes tagjai disszidálnak és ingyenélők, azaz csak a hasznot veszik el anélkül, hogy bármit is hozzátennének, vagy akár hatalmas veszteségeket okoznának a csoport többi tagjának?

Az ilyen tagoknak hatalmas fitneszelőnyük lesz azokkal szemben, akik lojálisak a koalícióhoz. Továbbá, ha más tagok hatalmas költségeket viselnek, kétségtelenül ki akarnak majd szakadni a koalícióból, szétszakítva a koalíciót.

A disszidensek és az ingyenélők jelenléte a kooperatív szövetségek kialakítására irányuló pszichológiai tendencia fejlődése ellen hat. Ha egy ilyen tendenciának ki kell alakulnia, akkor kell lennie valamilyen ellentétes erőnek, amely kordában tartja a disszidenseket és az ingyenélőket.

Ez az ellentétes erő az emberi pszichológiai vágy az igazságosság, a büntetés és a bosszú iránt.

A koalícióval szemben hűtlenek megbüntetésének vágya segít kordában tartani a hűtlenséget. Ez pedig elősegíti a kooperatív koalíciók kialakítására irányuló tendencia fejlődését.

A történelem során és a mindennapi életünkben is gyakran tapasztaljuk az igazságszolgáltatás, a büntetés és a bosszú iránti emberi vágyat.

Ha szigorú büntetésekkel sújtják azokat, akik nem járulnak hozzá a rájuk eső részhez, akkor általában magas szintű együttműködés alakul ki. Ha ehhez hozzáadjuk a lógósok és a másoknak súlyos terhet okozók bántalmazásának vágyát. Ezt a köznyelvben bosszúnak nevezik.

Tanulmányok kimutatták, hogy az emberek agyának jutalomközpontjai aktiválódnak, amikor megbüntetik vagy megfigyelik azoknak a büntetését, akikről úgy gondolják, hogy büntetést érdemelnek. A bosszú valóban édes.