Elhagyási kérdések kvíz
Tartalomjegyzék
Az elhagyatottsági problémákkal küzdő emberek félnek attól, hogy elveszítik szeretteiket. Ez a félelem gyakran abból ered, hogy gyermekkorukban hogyan bántak velük a szüleik. Ha valakinek a szülei elfogadóak, fogékonyak és szeretetteljesek voltak, akkor erős önérzetet alakít ki és biztonságban érzi magát a kapcsolataiban.
Másrészt a szülők elhanyagolása, közömbössége és válaszképtelensége bizonytalanságot okoz a gyermekekben.
Ez a bizonytalanság egy közeli és fontos kapcsolatban átragad a felnőttkorra, és negatívan befolyásolja az illető romantikus kapcsolatait.
Az elhagyatottsági problémákat olyan traumatikus események is okozhatják, mint egy szeretett személy elvesztése, például haláleset vagy válás.
Az elhagyási problémákkal küzdő emberek bizonytalanul kötődnek. Ez csak egy díszes megfogalmazása annak, hogy szoronganak attól, hogy elveszítik a partnerüket. Ez a szorongás irracionális viselkedésre készteti őket, hogy "megőrizzék" a kapcsolatot. Természetesen ezek a félelmen alapuló taktikák visszafelé sülnek el, és tönkreteszik a kapcsolatot.
Az elhagyási problémákról szóló kvíz kitöltése
Az elhagyatottsági problémák szintjének felmérésére ez a kvíz a Experiences in Close Relationships- Revised (ECR-R) skálát használja. 18 tételből áll, a következő lehetőségek közül választhat. Erősen nem ért egyet a címre. Teljesen egyetértek .
Válaszoljon minden egyes pontra az alapján, hogy hogyan általában érzi magát az intim kapcsolatokban, nem csak arra, hogy hogyan érzi magát a jelenlegi kapcsolatában.
A teszt kitöltése kevesebb mint 2 percet vesz igénybe, nem szükséges személyes adatokat megadni, és eredményeit nem osztjuk meg senkivel, és nem tároljuk adatbázisainkban.
Lejárt az idő!
Lásd még: 5 szakasza annak, hogy megtanuljunk valamit, amit érdemes megtanulni CancelSubmit KvízLejárt az idő
Lásd még: Pszichopata vs. szociopata teszt (10 tétel) TöröljeHivatkozás
Fraley, R. C., Waller, N. G., & Brennan, K. A. (2000). An item response theory analysis of self-report measures of adult attachment. Journal of personality and social psychology , 78 (2), 350.